Körforgásban

Az első Körforgásos Gazdaságról szóló Cselekvési Terv

Az Európai Bizottság 2015. december 2-án publikálta a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét (KGCST).

Mit is értünk valójában körforgásos gazdaságon?

„A körforgásos gazdaság fogalma az elmúlt néhány évben kezdett elterjedni a tudományos, majd a gazdasági életben. Az ún. lineáris gazdaságban – mely a mai gazdasági folyamatokra leginkább jellemző – a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után eldobjuk, azokat egymással összekeverjük, így örökre elveszítjük és ezáltal még a természeti erőforrásainkat is folyamatosan pusztítjuk. Ezzel szemben a körforgásos gazdaságban az anyagcsere-folyamatok tervezetten, zárt körben áramlanak, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul és a biológiai, illetve technikai alkotórészek nem keverednek, hanem minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a biológiai és gazdasági körfolyamatokba”.

A körforgásos gazdaság, mint láthatjuk, a természet folyamataiból indul ki: a természetben nincs hulladék, szemét, ott minden hasznosul. Körforgásokon keresztül biztosított a folyamatos átalakulás és megújulás. Beszélhetünk például a víz körforgásáról, vagy akár egyes elemek (szén, nitrogén, kén) körforgásáról (biogeokémiai ciklusáról), vagy akár a tápanyag körforgásáról. Ez a körforgás folyamatos, és semmi nem vész kárba.

Ennek a körforgásnak a mintájára jöhetne létre a körforgásos gazdaság is: egy adott terméket nyersanyagokból legyártanak, eladnak, mi, fogyasztók használjuk a terméket, mely az életútja végén feldolgozásra kerül, az egyes anyagfrakcióiból másodnyersanyag jön létre, melyet ugyanaz vagy más iparág a gyártási folyamataiban hasznosítani tud, fel tud használni. Erről szól a körforgásos gazdaság elmélete. Természetesen maga a körforgásos gazdaság nemcsak az elektronikai termékeket érinti, hanem a teljes gazdaságot, így számos más terméket is (pl. bútorok, ruhák stb.).

Már a korábbi, e-hulladékos uniós szabályozások, az ún. WEEE1. és a WEEE2. irányelvek is célul tűzték ki az elektronikai berendezésekből származó hulladékok újrahasznosítását (újrafeldolgozását), mely valójában hozzájárul a körforgásos gazdaság megvalósításához. Ami 2015 után változott, kiemelten az elektronikai, de valójában minden egyéb termék körforgásos gazdasága jegyében, az a következő.

A KGCST egyik központi célkitűzése a jobb terméktervezés. A Bizottság szerint „A körforgásos gazdaság a termék életútjának legelején, a terméktervezésnél kezdődik – az okos terméktervezés segít takarékoskodni a nyersanyagokkal, továbbá elkerülni a nem hatékony hulladékgazdálkodást, valamint új üzleti lehetőségeket is kínál”.

Ennek megfelelően a körforgásos gazdaság égisze alatt módosításra került az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési követelményeiről szóló ún. eco­design-szabályozás: az Ecodesign-irányelv és a kapcsolódó, egyes termékekről szóló ecodesign-rendeletek. Ez a szabályozás sem új, csak korábban, 2015 előtt a jogalkotó olyan szabá­lyokat írt elő benne a gyártók számára a terméktervezésre, melyek által a termékek használata során csökken az energiafelhasználás. Ez ugyanis a jogalkotó szerint 80%-ban a terméktervezésen múlik. Ma a legtöbb háztartási nagygépre (pl. hűtőkre, mosógépekre, mosogatógépekre, szárítókra, légkondikra), de még a televízióra is létezik ecodesign-sza­bályozás, melyben a jogalkotó előírta a gyártók számára, milyen funkciókkal, jellemzőkkel kell rendelkezniük a termékeiknek ahhoz, hogy a használatuk során kevesebb energiát fogyasszanak.

A körforgásos gazdaság keretében viszont a gyártók a terméktervezés során további szempontokra is figyelemmel kell, hogy legyenek: kiemelt hangsúlyt kap a jövőben, hogy a termékeket úgy kell megtervezni, hogy

  • tartósak legyenek;
  • javításuk megoldható legyen; valamint
  • életútjuk végén a könnyű (szét)szerelhetőség biztosítsa a hatékonyabb hulladék­feldolgozást, vagy adott esetben a termék újrahasználatra történő előkészítését.

Az Ecodesign-keretirányelv és az egyes termékekre vonatkozó rendeletek felülvizsgálata a Bizottság Ecodesign Munkatervében (2016-19) került részletezésre (és, ahogy alább látni fogjuk, egyes új rendeletek már 2021. március 1-jén hatályba is léptek).

A KGCST másik fontos célja a hulladékos szabályozások felülvizsgálata volt. „A körforgásos gazdaság-csomag az EU hulladékos szabályozásainak módosítását célzó javaslatokat tartalmaz, melyek célja a hulladékgazdálkodási gyakorlatok fejlesztése, az újrahasznosítás és az alapanyag-felhasználás innovációjának ösztönzése, valamint a hulla­déklerakókban történő hulladékelhelyezés korlátozása. A javaslatcsomag egyértelmű és tartós megoldást kínál azon hosszú távú beruházásokra, melyek a megelőzést, újrahasz­nálatot és az újrahasznosítást célozzák”.

Az Unió felmérése szerint 2013-ban 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezett az Unió­ban, melyből 1,6 milliárd tonna nem került újrahasználatra vagy újrahasznosításra, mely hiányként jelentkezett az Unió gazdaságában. Ezért a körforgásos gazdaság égisze alatt, összhangban az Útiterv az erőforráshatékony Európához című dokumentum (2011) és a 7. Környezetvédelmi Akció Program céljaival, az Unió a hulladékos szabályozás (többek között a csomagolási hulladékokra, a roncsautókra, az elemekre és akkumulátorokra, valamint az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozások) felülvizsgálatát tervezte, az alábbi célok elérése érdekében:

  • adminisztrációs terhek csökkentése;
  • munkahelyteremtés (2035-ig 170.000 új munkahely);
  • üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése (2015-2035 között 600 millió tonnával);
  • az EU gyártói és hulladékfeldolgozói szektora versenyképességének növelése (a kiterjesztett gyártói felelősség elvén alapuló gyártói rendszerek hatékonyabb működése, a nyersanyagok hozzáférhetőségéhez kapcsolódó kockázatok csök­kentése); valamint
  • a másodlagos nyersanyagok visszaforgatása a gyártási folyamatokba (mely által csökken a függőség az elsődleges nyersanyagok importjától).

A Bizottság honlapja szerint: „A javasolt lépések hozzájárulnak ahhoz, hogy »bezá­ruljon a hurok« a termékek életciklusában a termékek nagyobb mértékű újrahasznosítása és újrahasználata révén, mely jótékony hatással lesz a környezetre és a gazdaságra is. A tervezett eljárások hozzájárulnak a nyersanyagok, termékek és hulladékok jelentette maximális érték ki- és felhasználásához, és elősegítik az energiamegtakarítást és az üveg­házhatású gázok kibocsájtásának csökkentését. A javaslatok a termékek teljes életciklusát átfogják: a gyártástól a használaton át a hulladékgazdálkodásig, beleértve a másodlagos nyersanyagok piacát is”.

A korábbi lineáris gazdasági szemlélet után tehát a fő hangsúly a „hurok bezáródására” került. Bár már a korábbi évtizedben is fontos hangsúlyt kapott az életciklus-szemlélet, mely az egyes termékek teljes életciklusának (azaz a gyártási, használati és hulladékká válási folyamatainak) teljes környezetterhelését figyelembe vette; ez a lineáris modell „kunkorodik” a jövőben össze azáltal, hogy a jobb terméktervezés megkönnyíti a hulladékfeldolgozók munkáját, a hulladékfeldolgozásból származó másodlagos nyers­anyagok jobb hasznosíthatósága, a gyártási folyamatokba való aktívabb visszaforgatása pedig kiemelt hangsúlyt kap.

A körforgásos gazdaság égisze alatt azonban nemcsak a jobb terméktervezés és a hatékonyabb hulladékgazdálkodás szerepel célkitűzésként, hanem a termékek használati fázisának tulajdonképpeni elnyújtása, meghosszabbítása is, melynek fontos eleme a termékek jobb javíthatósága, valamint kiemelten az újrahasználata is…

A második Körforgásos Gazdaságról szóló Cselekvési Terv

2019. december 11-én fogadta el a Bizottság az ún. European Green Deal (Európai Zöld Megegyezés, a továbbiakban Zöld Megegyezés) javaslatcsomagot, mely 2050-re egy teljesen karbonsemleges és erőforráshatékony, versenyképes gazdaság vízióját vetíti előre. Ennek mintegy részeként jelent meg a múlt héten, március 11-én az új Körforgásos Gazdaság Cselekvési Terv (a továbbiakban Cselekvési Terv), mely a Zöld Megegyezés megvalósulását számos konkrét intézkedéssel fogja segíteni a jövőben.

Mindkét dokumentum kiemelten hangsúlyozza a hatékonyabb hulladékgazdálkodás, ezen belül is a nagyobb arányú újrahasznosítás fontosságát, ezzel kapcsolatos konkrét intézkedéseket pedig a Cselekvési Terv javasol. A 2020. szeptember 11-én publikált ún. Sustainable Product Inintiative, vagyis a Fenntartható Termékpolitika tervei között külön kiemelt termékcsoportként szerepelnek az elektronikai készülékek, beleértve a szórakoztatóelektronikát is, a textiltermékek és a bútorok. A kötelezettségek pedig elsősorban a gyártókra vonatkoznak, hiszen ez a stratégia is hangsúlyozza, hogy egy termék környezetterhelése 80%-ban a gyártás során dől el. Persze, ez nem új szabályozás, hiszen az ecodesing-szabályok az elektronikai termékek esetében már 2005 óta – a szabályozást több alkalommal is kiegészítve – ezt a célt szolgálják. Ugyanakkor most ezek továbbfejlesztésre, továbbszigorításra kerülnek. Az Unió a következő célokat határozta meg a jövő termékeire vonatkozóan:

  • tartósság, újrahasználhatóság, upgrade-elhetőség (ezt talán számítógépes bővíthetőségnek, fejleszthetőségnek lehetne fordítani), javíthatóság,
  • a kémiai összetétel feltüntetése, az energia- és erőforráshatékonyság fejlesztése,
  • a termékek újrahasznosítottanyag-tartalmának növelése (a biztonság és a teljesítmény fenntartása mellett),
  • az életút végén könnyebb feldolgozhatóság és magas arányú újrahasznosítás biztosítása,
  • a szén-dioxid és a környezeti lábnyom csökkentése,
  • az egyszer használhatóság és az idő előtti meghibásodás korlátozása,
  • az el nem adott tartós termékek bedarálásának (hulladékként kezelésének) megtiltása,
  • olyan gazdasági modellek támogatása, mint például a „termék, mint szolgáltatás”, ahol a gyártó megtartja a termék tulajdonjogát, és a teljes élettartam alatti felelősséget,
  • a digitalizációs termékismertetés fejlesztése (pl. digitális termékútlevél),
  • a fenntartható megoldásokat bemutató termékek támogatása.

Láthatjuk, hogy mindez sokkal bővebb, mint kizárólag az újrahasznosítás, de a komplex szemlélet sokkal hatékonyabb hosszú távú megoldásokat eredményez. Az elektronikai termékek esetében olyannyira komolyan gondolják a változásokat, hogy egy külön Körforgásos Elektronikai Kezdeményezést is tervbe vettek, mely kifejezetten ezen termékek jövőjével foglalkozik majd. Ebben külön fognak foglalkozni a mobiltelefonokkal, tabletekkel, töltőkkel, nyomtatókkal. Fontos lesz a jövőben többek között a hatékonyabb visszagyűjtés, az egységes töltők használata, a szoftverek fejleszthetősége.

Nagyon fontos lesz a jövőben a harmadik országokba történő illegális hulladékexport problémájának megoldása. A cél, hogy az „EU-ban újrahasznosított” anyagok felhasználása egy etalon, egy mérce legyen a jövő termékei esetében.

Ezek az intézkedések pedig mind azt a célt szolgálják, hogy a jövőben kevesebb elektronikai hulladék keletkezzen. Kétség sem fér hozzá, hogy ez az a hulladékáram, amely a leggyorsabban növekszik.

Összegezve

A körforgásos gazdasági célok megvalósítását először a 2015-ös, első Körforgásos Gazdaságról szóló Cselekvési Terv határozta meg. Két fő célkitűzésként az ecodesign-szabályok kiegészítését és a hulladékos szabályok felülvizsgálatát tűzte ki. Az ecodesign-szabályozás módosítása már el is indult: 2021. március 1-jén – párhuzamosan az új energiacímke-szabályokkal – hatályba léptek az egyes termékrendeletek, melyek már ún. erőforráshatékonysági követelményeket is tartalmaznak.

A további körforgásos célok meghatározására a 2020-as, második Körforgásos Gazdaságról szóló Cselekvési Terv tett javaslatot. Ezek részletesen a jövőben kidolgozásra kerülő Fenntartható Termékpolitika keretében kerülnek meghatározásra.

Az APPLiA-suli is foglalkozott a körforgásos gazdaság témájával (minden héten APPLiA-suli a facebookon :)):

Kattintson az alábbi képre a kisfilm megtekintéséhez: