Ecodesign

Ecodesign (ekodizájn), azaz minimum környezetbarát tervezési követelmények

1. A kezdetek

A XXI. század elején az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy az energiafogyasztó készülékek használata során keletkező környezetterhelés mértéke 80%-ban a terméktervezés során dől el: a terméktervezési fázis tehát a leginkább felelős azért, hogy mennyit fogyaszt például egy mosógép vagy egy hűtő. Ezért a Bizottság minimum környezetbarát tervezési követelményeket, azaz ecodesign-szabályokat állapított meg, melyeket a gyártóknak kötelező betartaniuk a termékek tervezése és gyártása során.

Az Unióban először 2005-ben határozta meg a Bizottság az ecodesign-szabályozás kereteit a 2005/32/EK irányelvben. Ezt a szabályozást 2009-ben felülvizsgálták, s új jogszabály, a 2009/125/EK számú keretirányelv lépett hatályba. Ennek megfelelően:

Környezetbarát tervezési követelményeket kell megállapítani azon energiafogyasztó termékekre, melyek

1. magas értékesítési és kereskedelmi volumennel jellemezhetők,
2. jelentős környezeti hatást fejtenek ki,
3. mely hatás javítására anélkül van lehetőség, hogy az túlzott költségekkel járna.

Az egyes termékekre vonatkozó szabályokat külön EU-rendeletek tárgyalják. A szabályozás párhuzamosan zajlik az energiacímke-szabályozással, hiszen ez utóbbi az ecodesign-szabályokat egészíti ki (az energiaosztályok alapját képező technikai információk, pl. az összesített energiaindex – EEI – meghatározása az egyes ecodesign-rendeletekben kerül lefektetésre). Az ecodesign szabályok állapítják meg azt, hogy egy adott készülék mennyi energiát fogyaszthat maximálisan.

2. Ecodesign a körforgásos gazdaság jegyében (2015 – 2021)

Az Európai Bizottság 2015. december 2-án publikálta az első Körforgásos gazdaságról szóló cselekvési tervét. A körforgásos gazdaságnak – a hatékonyabb hulladékgazdálkodás mellett – központi célkitűzése a jobb terméktervezés is.

A Bizottság szerint „A körforgásos gazdaság a termék életútjának legelején, a terméktervezésnél kezdődik – az okos terméktervezés segít takarékoskodni a nyersanyagokkal, továbbá elkerülni a nem hatékony hulladékgazdálkodást, valamint új üzleti lehetőségeket is kínál”.

A körforgásos gazdaság keretében a jogalkotó célul tűzte ki, hogy a gyártók a terméktervezés során további szempontokra is figyelemmel legyenek: kiemelt hangsúlyt kap a jövőben, hogy a termékeket úgy kell megtervezni, hogy

• tartósak legyenek;
• javításuk megoldható legyen; valamint
• életútjuk végén a könnyű (szét)szerelhetőség biztosítsa a hatékonyabb hulladék­feldolgozást vagy adott esetben a termék újrahasználatra történő előkészítését.

Az ecodesign-szabályozás, már összhangban a körforgásos gazdasági célkitűzésekkel, a Bizottság Ecodesign-munkaterve 2016-19 szerint felülvizsgálatra került. A felülvizsgálat eredményeként az egyes termékekre vonatkozó rendeletek is folyamatosan megújulnak a jövőben.

3. Változások 2021. március 1-jétől

Első körben a következő termékek ecodesign-szabályozása változik, 2021. március 1-től:

• hűtőgépek;
• mosógépek és mosó-szárító gépek;
• mosogatógépek;
• elektromos kijelzők és televíziók.

A változások az alábbi két csoportra oszthatók:

(1) Energiahatékonysági követelmények

Ezek a rendelkezések határozzák meg az új követelményeket, melyeknek a gyártók meg kell, hogy feleljenek a terméktervezés és gyártás során. Ezek a követelmények adják az alapját az új energiacímkéknek is (ezért egy adott készülékre az új energiacímke- és ecodesign-rendeletek egyszerre lépnek hatályba). Ilyen szabály például az EEI, azaz az összesített energiaindex meghatározása, mely egyben az energiaosztály-besorolás alapját is képezi.

(2) Erőforráshatékonysági követelmények

A körforgásos gazdasági célkitűzésekkel összhangban minden egyes új ecodesign-termékrendelet tartalmaz ún. erőforráshatékonysági követelményeket is (az adott rendelet mellékletei között).

Ezek a követelmények termékspecifikusan természetesen eltérőek, de minden rendelet esetében az alábbi fő kötelezettségeket róják a gyártókra:

(i) Cserealkatrészek rendelkezésre állása

Minden készülék termékrendelete meghatározza azokat a cserealkatrészeket, melyek bizonyos időtartamig való rendelkezésre állását a gyártóknak biztosítaniuk kell. Ez az időtartam – készüléktípustól és alkatrésztől függően – 7 vagy 10 év az adott termékmodell utolsó darabjának forgalomba helyezésétől számítva. A cserealkatrészekről és a hozzáférhetőségükről a gyártóknak a honlapjukon tájékoztatást kell nyújtaniuk (ezt a tájékoztatást egyes alkatrészek esetében az adott termékmodell első darabjának piacra helyezésétől, más alkatrészek esetében az adott termékmodell első darabjának piacra helyezésétől számított 2. évtől terheli a gyártókat).

A cserealkatrészek szállítási határidejét is meghatározzák a rendeletek: a gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a megrendeléstől számított 15 munkanapon belül a cserealkatrész rendelkezésre álljon.

(ii) Javítási és karbantartási információk biztosítása a szakszervizek részére

A termékrendeletek előírják, hogy mely technikai információkhoz (pl. szétszerelési térképek, robbantott ábrák, huzalozási és kapcsolási rajzok) kell egy adott termék esetében a gyártóknak hozzáférést biztosítani a szakszervizek részére, bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A gyártókat a kötelezettség egy adott termékmodell első darabjának forgalomba hozatalától számított 2. évtől az utolsó darab forgalomba hozatalától számított 10 évig terheli, és kizárólag a szakszervizek irányában áll fenn. A gyártó honlapján közzé kell tenni a szakszervizek részére a nyilvántartásba vételi eljárás lépéseit. Ennek keretében a gyártó kérheti a szakszerviztől a szakmai jártasság igazolását, valamint annak igazolását, hogy a szakszerviz a tevékenységéhez kapcsolódó felelősségbiztosítással rendelkezik. A gyártók a javítási-karbantartási információkért díjat számíthatnak fel, melynek ésszerűnek és arányosnak kell lennie.

Amennyiben egy szakszerviz nyilvántartásba vételi kérelemmel fordul egy gyártóhoz, a gyártónak 5 munkanapon belül döntenie kell a nyilvántartásba vételről vagy annak elutasításáról. Amennyiben a gyártó a szakszervizet nyilvántartásba veszi, a szakszerviz minden, javítási-karbantartási információ iránti kérését 1 munkanapon belül teljesítenie kell.

(iii) Hulladékkezeléssel és újrahasznosítással kapcsolatos követelmények

Minden termékrendelet utal a gyártókra irányadó hatályos veszélyesanyag- és hulladékkezelési szabályok támogatására is. Így például amennyiben egy hőszivattyús készülék (pl. mosó-szárító gép) fluortartalmú hűtőközeggel üzemel, az 517/2014/EU irányelvben foglaltak sérelme nélkül a gyártóknak a hűtőközeget fel kell tüntetniük – elnevezés, logo, szimbólum stb. – formájában a készülék külsején (pl. hátlapján).

Biztosítani kell továbbá, hogy a hulladékkezelők a készülék hulladékfeldolgozása során minden szükséges információ birtokában legyenek (2012/19/EU irányelv 15. cikkelyének történő megfelelés).

Mind a javítás, mind a hulladékkezelés esetén fontos előírás minden termékrendeletben, hogy a készülékek szétszerelését széles körben rendelkezésre álló eszközökkel meg lehessen oldani.

(iv) Fogyasztók tájékoztatása

Nemcsak a szakszervizek és a hulladékkezelők irányába kell a gyártóknak a készülék meghatározott tulajdonságairól tájékoztatást nyújtaniuk, de a fogyasztók részére is. Ezek döntően olyan tájékoztatók, melyek segítenek abban, hogy a készülékhasználat során a háztartások takarékosan, a lehető legkisebb környezetterheléssel használhassák a készülékeket. A tájékoztatókat a gyártóknak a nyilvánosan elérhető honlapokon kell közzétenniük.

Figyelem! A fenti (i) – (iv) pontokban foglalt tájékoztatók általános, összefoglaló jellegűek. Az egyes terméktípusok esetében a termékrendeletek termékspecifikus előírásokat tartalmaznak minden pont esetében! Az egyes termékekre vonatkozó részletes szabályozás megtekintéséhez az oldal alján megtalálja az egyes termékrendeleteket. 

4. Nézzünk a jövőbe!

Ha a jövőbe nézünk, két fontos dologra kell még felhívnunk a kedves Olvasó figyelmét.

Egyrészt a jövőben megújításra kerülnek más készülékekre vonatkozó ecodesign- és energiacímke-szabályozások is (pl. 2022-ben a szárítógépekre és a légkondicionálókra vonatkozó szabályozások).

Másrészt 2020. március 11-én megszületett az EU második, Körforgásos Gazdaságról szóló Cselekvési Terve, melynek alapján 2020. szeptember 11-én az ún. Sustainable Product Initiative is bemutatásra került. Ez az elektronikai termékeken túl a textileket, a bútorokat és egyes kemikáliákat is a tervezett szabályozás céltermékei közé von, és várhatóan új követelmények elé állítja majd a termékgyártókat.