Ecodesign
Ecodesign (ekodizájn), azaz minimum környezetbarát tervezési követelmények
1. A kezdetek
A XXI. század elején az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy az energiafogyasztó készülékek használata során keletkező környezetterhelés mértéke 80%-ban a terméktervezés során dől el: a terméktervezési fázis tehát a leginkább felelős azért, hogy mennyit fogyaszt például egy mosógép vagy egy hűtő. Ezért a Bizottság minimum környezetbarát tervezési követelményeket, azaz ecodesign-szabályokat állapított meg, melyeket a gyártóknak kötelező betartaniuk a termékek tervezése és gyártása során.
Az Unióban először 2005-ben határozta meg a Bizottság az ecodesign-szabályozás kereteit a 2005/32/EK irányelvben. Ezt a szabályozást 2009-ben felülvizsgálták, s új jogszabály, a 2009/125/EK számú keretirányelv lépett hatályba. Ennek megfelelően:
Környezetbarát tervezési követelményeket kell megállapítani azon energiafogyasztó termékekre, melyek
- magas értékesítési és kereskedelmi volumennel jellemezhetők,
- jelentős környezeti hatást fejtenek ki,
- mely hatás javítására anélkül van lehetőség, hogy az túlzott költségekkel járna.
Az egyes termékekre vonatkozó szabályokat külön EU-rendeletek tárgyalják. A szabályozás párhuzamosan zajlik az energiacímke-szabályozással, hiszen ez utóbbi az ecodesign-szabályokat egészíti ki (az energiaosztályok alapját képező technikai információk, pl. az összesített energiaindex – EEI – meghatározása az egyes ecodesign-rendeletekben kerül lefektetésre). Az ecodesign szabályok állapítják meg azt, hogy egy adott készülék mennyi energiát fogyaszthat maximálisan.
2. Ecodesign a körforgásos gazdaság jegyében (2015 – 2021)
Az Európai Bizottság 2015. december 2-án publikálta az első Körforgásos gazdaságról szóló cselekvési tervét. A körforgásos gazdaságnak – a hatékonyabb hulladékgazdálkodás mellett – központi célkitűzése a jobb terméktervezés is.
A Bizottság szerint „A körforgásos gazdaság a termék életútjának legelején, a terméktervezésnél kezdődik – az okos terméktervezés segít takarékoskodni a nyersanyagokkal, továbbá elkerülni a nem hatékony hulladékgazdálkodást, valamint új üzleti lehetőségeket is kínál”.
A körforgásos gazdaság keretében a jogalkotó célul tűzte ki, hogy a gyártók a terméktervezés során további szempontokra is figyelemmel legyenek: kiemelt hangsúlyt kap a jövőben, hogy a termékeket úgy kell megtervezni, hogy
- tartósak legyenek;
- javításuk megoldható legyen; valamint
- életútjuk végén a könnyű (szét)szerelhetőség biztosítsa a hatékonyabb hulladékfeldolgozást vagy adott esetben a termék újrahasználatra történő előkészítését.
Az ecodesign-szabályozás, már összhangban a körforgásos gazdasági célkitűzésekkel, a Bizottság Ecodesign-munkaterve 2016-19 szerint felülvizsgálatra került. A felülvizsgálat eredményeként az egyes termékekre vonatkozó rendeletek is folyamatosan megújulnak a jövőben.
3. Változások 2021. március 1-jétől
Első körben a következő termékek ecodesign-szabályozása változik, 2021. március 1-től:
- hűtőgépek;
- mosógépek és mosó-szárító gépek;
- mosogatógépek;
- elektromos kijelzők és televíziók.
A változások az alábbi két csoportra oszthatók:
(1) Energiahatékonysági követelmények
Ezek a rendelkezések határozzák meg az új követelményeket, melyeknek a gyártók meg kell, hogy feleljenek a terméktervezés és gyártás során. Ezek a követelmények adják az alapját az új energiacímkéknek is (ezért egy adott készülékre az új energiacímke- és ecodesign-rendeletek egyszerre lépnek hatályba). Ilyen szabály például az EEI, azaz az összesített energiaindex meghatározása, mely egyben az energiaosztály-besorolás alapját is képezi.
(2) Erőforráshatékonysági követelmények
A körforgásos gazdasági célkitűzésekkel összhangban minden egyes új ecodesign-termékrendelet tartalmaz ún. erőforráshatékonysági követelményeket is (az adott rendelet mellékletei között).
Ezek a követelmények termékspecifikusan természetesen eltérőek, de minden rendelet esetében az alábbi fő kötelezettségeket róják a gyártókra:
(i) Cserealkatrészek rendelkezésre állása
Minden készülék termékrendelete meghatározza azokat a cserealkatrészeket, melyek bizonyos időtartamig való rendelkezésre állását a gyártóknak biztosítaniuk kell. Ez az időtartam – készüléktípustól és alkatrésztől függően – 7 vagy 10 év az adott termékmodell utolsó darabjának forgalomba helyezésétől számítva. A cserealkatrészekről és a hozzáférhetőségükről a gyártóknak a honlapjukon tájékoztatást kell nyújtaniuk (ezt a tájékoztatást egyes alkatrészek esetében az adott termékmodell első darabjának piacra helyezésétől, más alkatrészek esetében az adott termékmodell első darabjának piacra helyezésétől számított 2. évtől terheli a gyártókat).
A cserealkatrészek szállítási határidejét is meghatározzák a rendeletek: a gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a megrendeléstől számított 15 munkanapon belül a cserealkatrész rendelkezésre álljon.
(ii) Javítási és karbantartási információk biztosítása a szakszervizek részére
A termékrendeletek előírják, hogy mely technikai információkhoz (pl. szétszerelési térképek, robbantott ábrák, huzalozási és kapcsolási rajzok) kell egy adott termék esetében a gyártóknak hozzáférést biztosítani a szakszervizek részére, bizonyos feltételek teljesülése esetén.
A gyártókat a kötelezettség egy adott termékmodell első darabjának forgalomba hozatalától számított 2. évtől az utolsó darab forgalomba hozatalától számított 10 évig terheli, és kizárólag a szakszervizek irányában áll fenn. A gyártó honlapján közzé kell tenni a szakszervizek részére a nyilvántartásba vételi eljárás lépéseit. Ennek keretében a gyártó kérheti a szakszerviztől a szakmai jártasság igazolását, valamint annak igazolását, hogy a szakszerviz a tevékenységéhez kapcsolódó felelősségbiztosítással rendelkezik. A gyártók a javítási-karbantartási információkért díjat számíthatnak fel, melynek ésszerűnek és arányosnak kell lennie.
Amennyiben egy szakszerviz nyilvántartásba vételi kérelemmel fordul egy gyártóhoz, a gyártónak 5 munkanapon belül döntenie kell a nyilvántartásba vételről vagy annak elutasításáról. Amennyiben a gyártó a szakszervizet nyilvántartásba veszi, a szakszerviz minden, javítási-karbantartási információ iránti kérését 1 munkanapon belül teljesítenie kell.
(iii) Hulladékkezeléssel és újrahasznosítással kapcsolatos követelmények
Minden termékrendelet utal a gyártókra irányadó hatályos veszélyesanyag- és hulladékkezelési szabályok támogatására is. Így például amennyiben egy hőszivattyús készülék (pl. mosó-szárító gép) fluortartalmú hűtőközeggel üzemel, az 517/2014/EU irányelvben foglaltak sérelme nélkül a gyártóknak a hűtőközeget fel kell tüntetniük – elnevezés, logo, szimbólum stb. – formájában a készülék külsején (pl. hátlapján).
Biztosítani kell továbbá, hogy a hulladékkezelők a készülék hulladékfeldolgozása során minden szükséges információ birtokában legyenek (2012/19/EU irányelv 15. cikkelyének történő megfelelés).
Mind a javítás, mind a hulladékkezelés esetén fontos előírás minden termékrendeletben, hogy a készülékek szétszerelését széles körben rendelkezésre álló eszközökkel meg lehessen oldani.
(iv) Fogyasztók tájékoztatása
Nemcsak a szakszervizek és a hulladékkezelők irányába kell a gyártóknak a készülék meghatározott tulajdonságairól tájékoztatást nyújtaniuk, de a fogyasztók részére is. Ezek döntően olyan tájékoztatók, melyek segítenek abban, hogy a készülékhasználat során a háztartások takarékosan, a lehető legkisebb környezetterheléssel használhassák a készülékeket. A tájékoztatókat a gyártóknak a nyilvánosan elérhető honlapokon kell közzétenniük.
Figyelem! A fenti (i) – (iv) pontokban foglalt tájékoztatók általános, összefoglaló jellegűek. Az egyes terméktípusok esetében a termékrendeletek termékspecifikus előírásokat tartalmaznak minden pont esetében! Az egyes termékekre vonatkozó részletes szabályozás megtekintéséhez az oldal alján megtalálja az egyes termékrendeleteket.
4. Nézzünk a jövőbe!
Ha a jövőbe nézünk, két fontos dologra kell még felhívnunk a kedves Olvasó figyelmét.
Egyrészt a jövőben megújításra kerülnek más készülékekre vonatkozó ecodesign- és energiacímke-szabályozások is (pl. 2022-ben a szárítógépekre és a légkondicionálókra vonatkozó szabályozások).
Másrészt 2020. március 11-én megszületett az EU második, Körforgásos Gazdaságról szóló Cselekvési Terve, melynek alapján 2020. szeptember 11-én az ún. Sustainable Product Initiative is bemutatásra került. Ez az elektronikai termékeken túl a textileket, a bútorokat és egyes kemikáliákat is a tervezett szabályozás céltermékei közé von, és várhatóan új követelmények elé állítja majd a termékgyártókat.
Hasznos linkek:
Sustainable product policy and ecodesign
Vonatkozó szabályozások:
Ecodesign-irányelv (2009/125/EC)
A hűtőkészülékek új ecodesign-szabályai ((EU) 2019/2019 rendelete)
A mosogatógépek új ecodesign-szabályai ((EU) 2019/2022 rendelete)
A mosógépek új ecodesign-szabályai ((EU) 2019/2023 rendelete)
Elektronikus kijelzők és televíziók új ecodesign-szabályai ((EU) 2019/2021 rendelete)
A többi készülék jelenleg hatályos ecodesign-szabályozásai elérhetők itt.