Az EU céljai

Energiahatékonyság az Európai Unióban

Az energia hatékonyabb felhasználásával csökkenthetjük a villanyszámlánkat, az energiafüggőségünket, és óvhatjuk a környezetünket. Az Európai Unió ezeket a célokat tűzi ki maga elé, és az egyes szabályozásokat ezen célok szem előtt tartásával alakítja.

Jelenleg az Unió energiahatékonysági törekvéseit a 2010-ben elfogadott Energiahatékonysági Akcióterve, valamint az Energiahatékonysági Irányelve (2012/27/EU) körvonalazza. Célul tűzték ki az az EU teljes energiafelhasználásának csökkentését 20%-kal 2020-ra, valamint további 30%-kal 2030-ra.

A főbb energiahatékonysági célkitűzések

  • az éves nemzeti energiafelhasználás évi 1,5%-kal való csökkentése;
  • a kormányzati épületek éves energiahatékonysági célú felújítása (a területek évi 3%-a);
  • épületek kötelező energiahatékonysági címkézése eladás és bérbeadás esetén („lakcímke”);
  • energiafogyasztó termékek energiahatékonysági címkézése (energiacímke);
  • minimum energiahatékonysági követelmények meghatározása az energiafogyasztó termékekre (ecodesign);
  • Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv készítése a tagállamok által (3 évente!);
  • nagyvállalatok rendszeres energiaauditálása.

A célok elérését az egyes szabályozásokkal, valamint energiahatékonysági programokkal kívánják elérni. Előbbiek jogszabályok (EU-s irányelvek és rendeletek, tagállami jogszabályok, pl. törvények és rendeletek) formájában öltenek testet, utóbbiakat pedig az egyes Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervekfoglalják össze, melyeket a tagállamoknak kötelező elkészíteni és megvalósítani.

Szabályozások

A szabályozások magukba foglalják az általános célkitűzéseket, ezeket jellemzően irányelvek határozzák meg, melyeket a tagállamoknak meghatározott időn belül át kell ültetniük a saját jogrendszerükbe. Az irányelvek tehát nem közvetlen hatályú jogforrások. Magyarország például

  • az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvet a 2015. évi LVII. törvénnyel,
  • az energiacímke-szabályozásról szóló a 2010/30/EU irányelvet, a 193/2011. (IX.22.) Kormányrendelettel,
  • az ecodesing-szabályozásról szóló 2009/125/EK irányelvet pedig a 65/2011. (IV.15.) Kormányrendelettel

implementálta (azaz ültette át a magyar jogba). (Fontos megjegyezni, hogy 2017. augusztus 1-jén a 2010/30/EU irányelvet hatályon kívül helyezte a 2017/1369 EU rendelet!)

Az irányelvek a célok tekintetében kötelezik a tagállamokat, de a megvalósítás eszközeinek megválasztásában – bizonyos keretek között – rugalmasságot biztosítanak számukra.

Az egyes termékekre vonatkozó szabályozásokat az Unió rendeletekben határozza meg. A rendeletek közvetlen hatályú jogforrások, azaz ezeket az egyes tagállamoknak nem kell külön, tagállami jogszabállyal átültetni a tagállami jogrendszerbe. Az uniós rendeletekre közvetlenül lehet hivatkozni.

Minden érintett termékre (pl. hűtőkre, mosógépekre, mosogatógépekre, tévékre, porszívókra stb.) külön energiacímke- és ecodesign-rendelet vonatkozik. Például:

Ecodesign-szabályozás Energiacímke-szabályozás
Hűtő 643/2009/EK 1060/2010/EU
Mosógép 1015/2010/EU 1061/2010/EU
Mosogatógép 1016/2010/EU 1059/2010/EU
Porszívó 666/2013/EU 665/2013/EU
Tévé 642/2009/EK 1062/2010/EU
Szárítógép 932/2012/EU 392/2012/EU
Légkondicionáló 206/2012/EU 626/2011/EU
Konyhai berendezések 66/2014/EU 65/2014/EU

Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv

Hazánkban a Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig, és a Nemzeti Energiastratégia 2030 című dokumentumok határozzák meg a hazai lehetőségeket.

Az elmúlt időszak egyik sikeres energiahatékonysági programjává az Otthon Melege Program vált, melynek keretében kiírásra kerültek a Háztartási Nagygépek Cseréje Alprogram egyes pályázatai:

HGCS 2014:         régi, energiafaló hűtők és fagyasztók cseréje

MGCS 2015:        régi, energiafaló mosógépek cseréje

HGCS 2016:         régi, energiafaló hűtők és fagyasztók cseréje

HGCS 2017:         régi, energiafaló hűtők és fagyasztók, valamint mosógépek cseréje